A Szorzó nem előkészítő tanfolyam és nem videós magyarázat. Rövid, napi, visszajelzéssel. Itt az van leírva, mire épül, és mit lát belőle a gyerek és mit a szülő.
Ugyanannyi gyakorlás több, rövid alkalomra elosztva tartósabb tudást ad, mint egyben. A hatás a kísérletekben nagy és stabil, és annál nagyobb, minél távolabb van a vizsga. A Szorzó ezért napi ritmusra épül, a játékidőt pedig a szülői fiókban látod.
Aki a tudást előhívja (megold, felidéz), jobban megtartja, mint aki újra átnézi az anyagot. Egy játékban minden kör előhívás: a gyerek nem olvassa a szabályt, hanem használja, időre.
A tankönyvi gyakorlás egy témából ad húsz feladatot egymás után; a vizsgán viszont minden feladatnál először azt kell felismerni, milyen típusú. A kevert gyakorlás ezt a felismerést edzi, és a vizsgaeredményt a kísérletekben nagyjából megduplázta a blokkos gyakorláshoz képest.
A hibás válasz akkor tanít, ha a helyes út azonnal ott van, lépésről lépésre, és a gyerek később újra találkozik a feladattípussal. A Szorzóban minden feladat után megjelenik a mintamegoldás, és a játék a gyenge témaköröket gyakrabban hozza vissza.
Az idézett eredmények laboratóriumi és iskolai kísérletekből származnak, nem a Szorzóról szólnak. A Szorzó saját hatását a bétában mérjük (becsült pont a belépéskor és a vizsga után), és az eredményt itt közöljük, akkor is, ha nem hízelgő.
A gyerek egy akciójátékot kap, amiben a fegyvere erejét rövid matekkörök döntik el. Ő a szintjét és a ligáját nézi. Te nem a játékot látod, hanem amit a játék mér: hetente, vizsganyelven.
A játék ma is játszható, és folyamatosan frissül (lentebb a fejlesztési napló). A fiók, a heti verseny és a szülői összefoglaló novemberben indul.