Köszönjük mindenkinek, aki megírta, mi nem működik, vagy mi hiányzik. Minden jelzést elolvasunk, és ha jogos, kijavítjuk. Itt gyűjtjük, mi lett belőlük.
Azt gondolom, digi tanárként eléggé rugalmasan használom a tanításban az eszközöket, ismerem az élettani hatásokat is, ezért először félve tekintettem erre a rendszerre.
Aztán jobban megismerve ez a félelmem elszállt. Igen, a mobilhasználat nagyon nem szerencsés az órán, de nagyon korlátozottan elfogadható. Gyakorló hittantanárként például a bibliai Igék megkeresése, felolvasása gyorsan szerencsés kivétel.
A mobiltelefon egy erős eszköz: a károssága nem magából a technikából, hanem a kontrollálatlanságból fakad. Ha a használat jól szabályozott, időben korlátozott és a tanár által szigorúan vezetett, akkor a tanulás hatékony kiegészítője. Ha viszont a diákok önállóan, strukturálatlanul használják „tanulásra” az óra alatt, a figyelemelterelésből fakadó hátrányok gyorsan felülmúlják az előnyöket.
A Szorzó egy webes, nem feltétlenül mobilos alkalmazás. Nagyon jól kigondolt és alaposan felépített webhely, szerintem egy laptoppal jól alkalmazható. Tapasztalom, hogy a nyolcadikasok és negyedikesek és a családjuk számára nagy félelmet kelt a felvételi. Az információk egy helyre csoportosítása, a feladatlapok nagyon sokat segíthetnek abban, hogy az itteni félelmet oszlassuk el.
Tavaly a negyedikesek írásbelijén ügyeltem, és előre mondogattam nekik, majd meglátják, könnyű lesz. És írás közben elkezdték mondogatni, hát ez tényleg könnyű. 😊
Igen, sokat jelent a félelem feloldása is, de fontos az információk megosztása, és a gyakorló feladatok is, az eddigi feladatsorok megtekinthetők, amely megintcsak segítség. Ezért a Szorzót nagyon jónak tartom, és ajánlom!
További sok erőt és kreativitást a folytatáshoz!
Babics Csaba, tantárgygondozó
Egy tanár a játék végére tartogatta a közös megbeszélést, de akkor már csak a legutóbbi feladatot találta.
Az óra végi tanári eredményből most külön feladatlista nyílik. A kérdések visszalapozhatók, a megoldásokat a tanár lépésenként mutathatja meg, és az új órák feladatai az oldal újratöltése után is megmaradnak.
Két matematikatanár átnézte a testek, a háromszögek és a valószínűség, a törtek és a statisztika feladatait. Szerintük a testek túl könnyűek, a háromszögek és a valószínűség túl nehezek voltak a központi írásbelihez képest; az egyik tanár álló törtvonalat kért a törtekhez, és ábráról leolvasós feladatot a statisztikába.
A testeknél a 4. fokozaton háromszög alapú hasáb térfogata és felszíne, az 5.-en lépcsős test, vízszint-emelkedés és vegyes egységű medence jön; a nyitott doboz, a festett kocka, a visszafelé számolás és a nagyítás a legnehezebb szinten van. A háromszögeknél a szögfelezés előtt egész fokú alapszögek jönnek, a területaránynál előbb közös alap és fele magasság. A valószínűségnél négy-ötfős kézfogás és kirajzolt piros-piros-kék párok jönnek a nehéz feladatok elé. Minden tört álló törtvonallal látszik, a statisztikában pedig a buszos oszlopdiagramról kell leolvasni az adatot.
Egy tanár szerint az időre menő módban a mértékegység-feladatok nem számolhatók fejben, pedig az átváltás megtanulása a cél, nem az írásbeli számolás.
Időzített módban az átváltás egyetlen szorzás vagy osztás, kerek vagy egyszerű tizedes számmal (nyolc átváltásfajta). A tanár által már kiosztott összetett példa változatlan, de időkorlát nélkül jelenik meg.
A számrendszeres és az állításos témacsomag túl nehéznek tűnt, és a számrendszeres feladat megfogalmazása nehézkes volt.
A számrendszeres feladatok ismert alapú átváltást kérnek, a helyiérték-ábra jobbról balra nő, és a számhoz kapcsolódó toldalék („13-mal”) a számból képződik. Az állításos feladatokból kikerültek a felesleges összegek, a „pontosan az egyik” feladat két állításról szól, és a levezetés felsorolja a számokat.
Egy nyugdíjas matematikatanár mind a tíz feladatot rendben találta, de a központi feladatsoroknál könnyebbnek ítélte a lapot.
Az 5. heti lap (okt. 26.) már az új feladatlap-készítővel jött ki. A műveleti sorrendben osztás, negatív szám és hatvány is van, a törteknél négy műveletpár, a mértékegységeknél 16 féle átváltás, és egy feladat sem ismétli a korábbi hetek számait.
Két matematikatanár átnézte a témacsomagokat. A törtek bővítését meg kell nevezni a magyarázatban. Az átlag meghatározása nem volt pontos. A módusz és a medián nem minden általános iskolában szerepel. A sorozatok magyarázata pontatlan volt, és az ábrán „első” helyett „első tag” kellett.
Kijavítottuk a törtek bővítését, az átlag meghatározását, a szakszavak magyarázatát és a sorozatok magyarázatát. Ugyanezeket a hibatípusokat a többi feladatban is megkerestük.
Egy középiskolai matematikatanár átnézte a háromszögfeladatokat: az ábrák nem a megadott méretből épültek, a magasság, a talppont és a keresett szögek jelölése nem volt egyértelmű, és a kérdés meg a válaszmezők nem ugyanazt kérték. A valószínűségnél az „út” helyett „lehetőség” szót kérte, és a hosszú kérdést érdemes volt kettébontani.
A háromszögek ábrái a tényleges méretből és szögből készülnek, a magasság merőleges, a talppont és a szögek jelölve vannak, és a kérdés meg a válaszmezők pontosan ugyanazt kérik. A valószínűségi feladat „lehetőséget” mond, és két rövidebb kérdésre bomlik. A mértékegységes témacsomagot egy külön átnézésben mind az öt feladatban rendben találták.
Egy általános iskolai tanár szerint ebben az alakban a gyerekek nem értik a hatványos feladatot: 4^4 ÷ 4^3 × 4^2 = 4^?
Még aznap átírtuk iskolai jelölésre: 4⁴ : 4³ · 4² = 4ⁿ, és a kérdés kimondja, mit kell beírni („Melyik szám kerül az n helyére?”). A levezetés lépésenként, az egyforma tényezők számával magyaráz. Ugyanaznap a játék minden feladatában iskolai műveleti jelek lettek: osztás „:”, szorzás „·”, a tanári feladatsor-előnézetben is.
Egy középiskolai matematikatanár átnézte a koordinátás feladatokat: „tükörpont” helyett tükörkép, a szabálykereső táblázatból hiányzott a keresett x, és a téglalapnál nem volt kimondva, hogy az oldalai párhuzamosak a tengelyekkel.
Másnapra javítottuk, a játék minden hasonló feladatában is. Az ábrák kontrasztosabbak lettek, a végső pontnál mindkét koordinátát kérjük.
Egy tanár kipróbálta az osztályával: egy-egy feladat után sokáig harcoltak, és nem derült ki, mire jó a harc.
A feladatot most a tanár indítja: gombra, fél percenként vagy percenként. Indítás előtt beállítja a témát, a szintet és az óra hosszát, és átnézi a feladatokat. Az óra bármikor megállítható, és minden feladat után látszik, hányan oldották meg jól. Videó →
Egy középiskolai tanár átnézte a testek témakörét: nem volt megmondva, melyik lap az alaplap, egy méretnél hiányzott a cm, és a hasábnál „hossz” állt magasság helyett.
Még aznap javítottuk, és ugyanezeket a hibákat a játék összes feladatában megkerestük: minden ábrafelirat mellett ott a mértékegység, a testek térben látszanak.
Egy nyugdíjas tanár hibát talált a megoldókulcsban: 26 : 4 nem 6.
Még aznap javítottuk. Azóta minden feladatlap kulcsát gép is ellenőrzi kiadás előtt.
A kétszeri leárazásos feladat túl nagy ugrás volt, és zavaró volt az „első ár” szóhasználat.
Elé került egy egyszeri leárazás, és a levezetés 1., 2., 3. árral halad visszafelé.
Egy tanár megkérdezte, adhatna-e házit a játékkal.
A tanár kiadja a témát, a darabszámot és a nehézséget, a tanulók a játékban megcsinálják, és tanulónként látszik, ki végzett. Videó →
A lektori PDF-et tableten nem lehetett kitölteni, és bonyolultnak tűnt.
A lektorok most személyes linken, telefonon is, feladatonként egy gombnyomással jelölnek.
„Egyenes szög” helyett „egyenesszög”, egybeírva.
A játék minden szövegében javítottuk.
A törtek legyenek tört alakban, az egyik megoldásban fölösleges volt a kerekítés, és jó lenne egy második megoldási út.
Mindhármat javítottuk; a törtek azóta a feladatok szövegében is tört alakban vannak.
A feladatok szakmai átnézéséről részletesen: lektorok. Az új tanári funkciók egy helyen: mi változott a tanári eszközökben.
A tanári oldalon az „Észrevétel” gombbal, vagy a hello@szorzo.hu címre. Egy mondat is elég.
Ma egy tanár a saját osztályait kezeli. Ha nálatok intézményi szintű használat kellene (több tanár, évfolyam-összesítő, vezetői riport), írd meg egy rövid űrlapon. Ez felmérés, nem ajánlat.
A korábbi feladatsorok felépítése és típusai, tankönyvi fogalmak, iskolai jelölés.
Minden feladat mögött programozott megoldó van, szabadon generált MI-feladat nincs.
A megoldót külön ellenőrizzük, a jelölést gép nézi végig a szabályok szerint.
Feladatonként: rendben, javítandó vagy hibás.
26 / 26 témakör · 6 / 6 heti lap
Amit jeleznek, kijavítjuk, és szabály lesz belőle.
Eddig 54 szabály
Vissza a 3. lépésre: az új szabályt a többi feladaton is ellenőrizzük. 4 témakört már két kör is átnézett.
Mit néztek át, mit javítottunkHibát találtál? hello@szorzo.hu