Hol veszít pontot a gyerek a matek felvételin?

Lépésekre jár a pont, nem csak a végeredményre.

A dolgozatokat az Oktatási Hivatal javítási-értékelési útmutatója alapján javítják. Az alábbiak a 2024-es, a 2025-ös és a 2026-os januári matematika feladatlap (8. évfolyam, Mat1) útmutatójából valók; mindhárom letölthető az OH honlapjáról.

• Részpont csak ott van, ahol az útmutató kiírja. Az útmutató első oldala szerint „a pontszámok részekre bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van”. A rövid feladatrészek 1 pontosak: vagy jó, vagy nem.
• A hosszú feladatoknál minden lépés külön pont. A 2026-os 10. feladat 6 pontot ért: 1 pont a kifejezések felírására, 1 a „10 év múlva” alakra, 1 az egyenletre, 1 az összevonásra, 1 az x = 4 megoldásra, és csak az utolsó pont járt a kérdezett válaszra (a nagymama 56 éves).
• Levezetés nélkül a jó szám is kevés. Mindhárom évben, a hosszabb szöveges és geometriai feladatoknál, az indoklás nélkül megadott jó végeredmény 1 pontot ért (ahol két számot kérdeztek, 1-1 pontot). 2026-ban a 9. c) és a 10. feladatnál ez 6 pont helyett 1. Ahol a feladat kifejezetten kéri a számolás menetét, ott a puszta végeredmény csak a saját pontját kapja meg: a 2026-os 1. d) feladatnál 2 pont helyett 1-et.
• Az elszámolás nem viszi el az egészet. Ha a gyerek egy lépésben hibásan számolt, de a rossz részeredménnyel helyesen dolgozott tovább, a további lépések pontja jár. Ha egy lépést nem írt le, de a következőből kiderül, hogy jó volt, azt is megkapja.
• Más helyes út is ér. Ha a megoldás eltér az útmutatóban leírttól, a javító a részpontokat a megfelelő lépésekhez rendeli. Nem kell „a tanult módszer”.
• Apróságok, amik nem visznek el pontot. A 2024-es útmutató egyik feladatánál a végtelen tizedes tört kerekítéséből adódó kis eltérés nem számított hibának, és a közönséges tört alakú végeredményt is el kellett fogadni. Ha a választ nem a pontozott vonalra írta, de a megoldásban egyértelműen megadta, nem veszít pontot.

A mértékegység hiányáról ezekben az útmutatókban nincs általános szabály, ezért erről nem állítunk semmit. Azt viszont tudjuk, hogy 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban is a teljes 2. feladat (négy 1 pontos rész) mértékegység-váltás volt. Itt a váltószám tévesztése egyenesen pontba kerül.

Ahol a pont elmegy.

A példák a témalapjaink tipikus hibáiból valók, minden számítást újraszámoltunk. Mindegyik után ott a témalap, ahol hat hasonló feladat van megoldókulccsal.

Így nézd át a próbalapot.

Nem kell matektanárnak lenned ahhoz, hogy észrevedd a pontvesztés jeleit. A végeredményt a kulcs megmondja; te azt figyeld, ami a lapon van körülötte.

• Van-e levezetés? Minden hosszabb feladatnál legyenek felírt műveletek, köztes eredmények, a végén a válasz. Ha csak egy szám áll a vonalon, kérd meg, hogy írja le, hogyan jött ki.
• Ott van-e a mértékegység? Minden eredmény mellett, és váltásnál a váltószám is: 1 kg = 100 dkg, 1 m = 100 cm, 1 óra = 60 perc.
• Arra válaszolt-e, amit kérdeztek? Olvassátok fel együtt a kérdés utolsó mondatát, és nézzétek meg, hogy a válasz azt mondja-e meg.
• Ellenőrzött-e? Visszahelyettesítés az egyenletbe, vagy egy becslés: kedvezmény után olcsóbb lett-e, kevesebb munkással tovább tart-e.
• Egyértelmű-e a végső válasz? A feladatlap kéri, hogy ha a gyerek javít, a hibásat húzza át, és a végső választ jelölje meg egyértelműen.
• Javítsátok a hivatalos kulccsal. A korábbi évek feladatlapjait és útmutatóit az OH honlapján találod, témakörök szerint rendezve pedig itt: központi felvételi matek feladatok témakörönként. Ha a gyerek látja, melyik lépésére jár pont, magától kezd többet leírni.

Gyakorlásra hetente új, nyomtatható feladatlap jelenik meg a vizsga felépítésében, részpontozott megoldókulccsal. A heti beosztást, a próbalapok ritmusát és a hibafüzetet a felkészülési tervben írtuk le.

A levezetés minden feladatnál ott van.

A Szorzó játékában minden feladat után kockás füzetben látszik a levezetés: felírt műveletek, köztes számítások, mértékegység, aláhúzott eredmény. Így néz ki a füzet.